Miért olvassuk a 126. zsoltárt?
A 126. zsoltár ima az otthon, a család és a munka áldásáért. Elismeri az emberi erőfeszítés korlátait, és Istenre bízza a háztartás építését és a szeretteiről való gondoskodást.
Ezt a zsoltárt akkor is olvashatja, amikor a témái kapcsolódnak az élethelyzetéhez, és a Zsoltárok könyvének rendszeres olvasásakor is. A magyarázat a szöveg üzenetére épül; a zsoltár nem kizárólag egyetlen szükségletre szól.
„Ha az Úr nem építi a házat, hiába...” — így kezdődik a 126. zsoltár, a 18. kathizma ötverses darabja. A Zsoltárok könyvét az ortodox egyházban minden istentiszteleten olvassák, és ennek a zsoltárnak is megvan a helye az imádság rendjében.
A 126. zsoltár szövege
1. Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak azok, akik építik; ha az Úr nem őrzi a várost, hiába virraszt az, aki őrzi.
2. Hiába keltek kora reggel, hiába fekszetek későn, ti, akik a fájdalom kenyerét eszitek, ha az Úr nem ad nektek álmot, az Ő szeretettjeinek.
3. Íme, a fiak az Úr öröksége, az anyaméh gyümölcsének jutalma.
4. Amilyenek a nyilak a vitéz kezében, olyanok a fiatal szülők gyermekei.
5. Boldog az az ember, aki gyermekekkel tölti meg házát; nem szégyenül meg, amikor ellenségeivel beszél a kapuban.
Mikor olvassuk a 126. zsoltárt?
- A házért, a családért és az Úr „építéséért”.
- A hagyomány minden zsoltár végén hozzáteszi: «Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.».
Szomszédos zsoltárok
A számozás az ortodox zsoltároskönyvet (Septuaginta) követi. Ugyanannak a zsoltárnak más a száma a Biblia más kiadásaiban.
