Miért olvassuk a 103. zsoltárt?
Olvasd el a 103. zsoltárt, hogy dicsérd Istent a teremtésért, és adj hálát az életért. Leírásai fényről, vízről, élőlényekről és a természet ritmusairól csodálkozásra és a teremtett világ iránti törődésre ösztönöznek.
Ezt a zsoltárt akkor is olvashatja, amikor a témái kapcsolódnak az élethelyzetéhez, és a Zsoltárok könyvének rendszeres olvasásakor is. A magyarázat a szöveg üzenetére épül; a zsoltár nem kizárólag egyetlen szükségletre szól.
A 103. zsoltár az „Áldjad, lelkem, az Urat!...” hívással nyitja meg a szívet. A 14. kathizma egyik 36 versből álló zsoltára; istentiszteleten és otthoni imában egyaránt mondják — a Zsoltároskönyv az ortodox keresztény alapvető könyve.
A 103. zsoltár szövege
1. Áldjad, lelkem, az Urat! Uram, Istenem, igen nagy lettél.
2. Ragyogásba és nagy ékességbe öltöztél; Te világosságba öltözöl, mint ruhába;
3. Te sátorként teríted ki az eget; Te vízzel borítod legfelső részeit;
4. Te a felhőket teszed fölmeneteleddé; Te a szelek szárnyain jársz;
5. Te angyalaidat lelkekké teszed, és szolgáidat tűzlánggá;
6. Te a földet szilárdságára alapoztad, és nem rendül meg örökkön-örökké.
7. A mélység ruhaként az öltözete; a hegyek fölött vizek állnak majd.
8. Dorgálásodtól elfutnak, mennydörgésed hangjától megijednek.
9. Hegyek emelkednek és völgyek ereszkednek arra a helyre, ahol megalapoztad őket.
10. Határt szabtál, amelyet nem lépnek át, és nem térnek vissza, hogy beborítsák a földet.
11. Te forrásokat küldesz a völgyekbe; a hegyek között vizek haladnak majd;
12. Iszik majd a mező minden vadja, a vadszamarak oltják szomjukat.
13. Fölöttük laknak majd az ég madarai; a sziklák közül szólnak majd.
14. Te öntözöd a hegyeket legfelső helyeidből; műveid gyümölcsével jóllakik a föld.
15. Te füvet sarjasztasz az állatoknak és zöld növényzetet az emberek szolgálatára;
16. Hogy kenyeret hozzanak elő a földből, és a bor megvidámítja az ember szívét;
17. Hogy olajjal vidámítsa meg az arcot, és a kenyér megerősíti az ember szívét.
18. Jóllaknak majd a mező fái, Libanon cédrusai, amelyeket ültettél; ott fészket raknak a madarak.
19. A gólya lakhelye a ciprusokban van. A magas hegyek a szarvasok menedékei, a sziklák a nyulak oltalmai.
20. A holdat az időkre alkottad, a nap megismerte lenyugvását.
21. Sötétséget adtál, és éjszaka lett, amikor előjön majd az erdő minden vadja;
22. Az oroszlánkölykök ordítanak, hogy zsákmányt ragadjanak, és Istentől kérjék eledelüket.
23. Fölkelt a nap, és összegyűltek, és fekhelyeikre fekszenek majd.
24. Az ember kimegy dolgára és munkájára estig.
25. Mily naggyá lettek műveid, Uram, mindent bölcsességgel tettél! Betelt a föld teremtéseddel.
26. Ez a tenger nagy és széles; benne számtalan csúszómászó van, kicsiny és nagy élőlények.
27. Ott hajók járnak; ez a sárkány, amelyet alkottál, hogy játsszék benne.
28. Mind Tőled várják, hogy alkalmas időben eledelt adj nekik.
29. Amikor adsz nekik, összegyűjtik; amikor megnyitod kezedet, mind betelnek javakkal;
30. De amikor elfordítod arcodat, megzavarodnak; elveszed lelküket, és végük lesz, és visszatérnek a porba.
31. Elküldöd lelkedet, és megteremtetnek, és megújítod a föld arcát.
32. Legyen az Úr dicsősége örökké! Örvendezni fog az Úr a műveinek.
33. Te a földre tekintesz, és megremegteted; Te megérinted a hegyeket, és füstölnek.
34. Énekelni fogok az Úrnak életemben, énekelni fogok Istenemnek, amíg leszek.
35. Legyenek Neki kedvesek szavaim, én pedig örvendezni fogok az Úrban.
36. Vesszenek el a bűnösök a földről, és a törvényszegők, hogy többé ne legyenek. Áldjad, lelkem, az Urat.
Mikor olvassák a 103. zsoltárt?
- A teremtés zsoltára — ezzel kezdődik a vecsernye.
- Minden zsoltár végén a hagyomány hozzáteszi: „Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen”.
Szomszédos zsoltárok
Olvasd el ezt is
A számozás az ortodox zsoltároskönyvet (Septuaginta) követi. Ugyanannak a zsoltárnak más a száma a Biblia más kiadásaiban.
